Családkonzulens/családterapeuta szakirányú továbbképzés · Tájékoztató
Munkakörök a gyermekvédelmi ellátórendszerben, és az önálló praxis jogi kerete — a módosított képzési és kimeneti követelmények, valamint a hatályos jogszabályok alapján.
Tájékoztató a képzés iránt érdeklődők, végzett családkonzulensek és munkáltatók számára.
Forrás: a szak módosított képzési és kimeneti követelményei (2025) és a hivatkozott jogszabályok.
Tájékoztató jellegű összeállítás; nem minősül jogi tanácsadásnak.
Ráépülő végzettség, nem önálló szakma
| Szakterület | Kredit | Tartalom |
|---|---|---|
| Elméleti ismeretek | 60 | Rendszerszemlélet és családterápia alapjai; kommunikációtudomány; mentális egészség és pszichopatológia; társadalomtudományi, családszociológiai, gyermekvédelmi és jogi ismeretek |
| Önismeret és személyiségfejlesztés | 30 | Családterápiás sajátélményű csoportok dramatikus elemekkel |
| Szupervízió gyakorlat | 20 | A hallgatók kliensekkel végzett gyakorló munkájának szupervíziója |
| Szakdolgozat (projektmunka) | 10 | — |
A képzés célja olyan családkonzulensek képzése, akik az embert bio-pszicho-szocio-spirituális egységben szemlélik, rendszerszemléletben tájékozódnak, és a családi kapcsolatrendszer elakadása esetén szakmailag kompetens konzultatív segítségnyújtást biztosítanak.
A KKK kétféle hasznosulást emel ki:
„Egyrészt a gyermekvédelmi ellátórendszer több intézményében, többféle munkakör betöltésére ad lehetőséget a családkonzulens képzettség. […] Másrészt a családkonzulens végzettség számos más végzettségre építhetően különböző munkaterületeken jelenthet hasznos ismeret- és kompetencia kiegészítést: többek között pedagógusok, jogászok, igazgatási területen dolgozók, egyházi szolgálati területeken tevékenykedők számára ajánljuk.”
Módosított képzési és kimeneti követelmények · 6.1. A képzés célja
Ez a kettősség adja a végzettség természetét. A családkonzulens nem önálló, jogszabályban nevesített munkakör, hanem ismeret- és kompetenciakiegészítés — meglévő munkakörökben, meglévő alapvégzettségre építve. A képzés a szak felvételi tájékoztatójában megadott alapképzettségekre épül.
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklet
A munkakörök betöltésére vonatkozó jogosultság nem a KKK-ból, hanem közvetlenül jogszabályból következik. A 15/1998. (IV. 30.) NM r. 3. § (5) mondja ki, hogy az egyes munkakörökben foglalkoztatottak képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet II. Része ellátási formánként sorolja fel az elfogadható szakképzettségeket, és a hatályos szöveg a felsőfokú szociális szakképzettség mellett — a családterápiás konzultáns, családterapeuta, mentálhigiénés szakképzettség, okleveles pasztorális tanácsadó és mások mellett — nevesítve tartalmazza a „családkonzulens”-t is.
A KKK ezzel összhangban rögzíti a tudáselemek között, hogy a végzett családkonzulens „alapszintű tájékozottsággal bír a családsegítő, esetmenedzser, tanácsadó és családgondozó munkakörökről” — pontosan az a négy munkakör, amelyre a melléklet szerint a képzettség jogosít.
| Ellátás / intézmény | Munkakör | Szakmacsoport (3. § (5c)) |
|---|---|---|
| Család- és gyermekjóléti szolgálat | családsegítő | Szociális és gyermekjóléti fejlesztő szakember |
| Család- és gyermekjóléti központ | esetmenedzser | Szociális és gyermekjóléti segítő szakember |
| Család- és gyermekjóléti központ | tanácsadó | Szociális és gyermekjóléti fejlesztő szakember |
| Gyermekjóléti alapellátás | családgondozó | Szociális és gyermekjóléti fejlesztő szakember |
| Szociális intézmények 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet |
tanácsadói munkatárs | — |
A 15/1998. NM r. 3. § (9) b) szerint a család- és gyermekjóléti központban a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető. Ez teszi lehetővé, hogy a családkonzulens az intézmény által felkért, megbízásos külső szakértőként dolgozzon — itt ér össze az intézményi munka és a magánpraxis.
A 2. számú melléklet képesítési listája rendszeresen módosul — a „családkonzulens” megnevezés a korábbi szövegváltozatokban még nem szerepelt. Álláspályázat vagy foglalkoztatás előtt a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.jog.gov.hu) érdemes ellenőrizni.
Igen — de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk
Önálló családkonzulensi tevékenység folytatható. Fontos azonban pontosan látni, miért: nem azért, mert a családkonzulens oklevél „praxisjogot” adna — a KKK ilyet nem mond, és nem is mondhat —, hanem azért, mert a családkonzultáció nem engedélyköteles, nem szabályozott (védett) szakma Magyarországon. Ez két különböző logika, és aki praxist indít, annak mindkettőt ismernie kell.
Az Eütv. 103. § szerint a pszichoterápia egészségügyi tevékenység. Családterápiát pszichoterápiás módszerként csak pszichiáter szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet, pszichoterápiás szakképzettséggel. Egészségügyi szolgáltatáshoz működési engedély kell (96/2003. (VII. 15.) Korm. r.), a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM r. szerinti minimumfeltételekkel és szakmakódokkal.
A családkonzultáció ebbe nem esik bele, amíg nem pszichés zavar gyógyítására irányuló, tünetorientált terápiás beavatkozás, hanem konzultatív, erőforrás-mozgósító, a családi kapcsolatrendszer elakadásaira fókuszáló segítés — pontosan úgy, ahogy a KKK a képzés célját meghatározza.
Ha valaki a szolgáltatást gyermekjóléti vagy szociális szolgáltatásként kívánja nyújtani, akkor szolgáltatói nyilvántartásba vétel (működési engedély) szükséges: Gyvt. 98–100. §, Szt. 92/B. §, 369/2013. (X. 24.) Korm. r., továbbá a 15/1998. NM r. képesítési előírásai. A kliens által fizetett magánpraxis nem ilyen — de a különbség éles, és az „önálló praxis” fogalmát éppen ez bontja ketté.
A konzultáció és a terápia között
A családkonzulensi munka legfontosabb szakmai kérdése, hogy hol ér véget a konzultáció és hol kezdődik a terápia. A KKK ezt kompetenciaként fogalmazza meg: a családkonzulens „képes saját kompetenciahatárait pontosan felismerni, és ennek alapján szükség esetén más szakemberekkel illetve intézményekkel együttműködni”. A határ két oldala:
A határ nem intézményi, hanem tevékenységi: nem az számít, hol dolgozik a konzulens, hanem hogy mit csinál. Ugyanaz a beavatkozás a család- és gyermekjóléti központban és a magánpraxisban is ugyanoda esik.
A gyakorlatban ez három konkrét kötelezettséget jelent:
Amit nem a jog, hanem a szakma és az etika ír elő
Mivel a tevékenységet a jog nem szabályozza, a valódi feltételeket a szakmai önszabályozás és a KKK kompetenciaelvárásai adják. Ezek a praxisindítás tényleges minimumkövetelményei:
Magánpraxist vivő konzulens nem automatikusan jelzőrendszeri tag: a Gyvt. 17. § (1) intézményi és szolgáltatói kört sorol fel. Jelzéssel azonban bármely állampolgár élhet. Ha viszont a konzulens egyesületi vagy egyházi keretben, a gyermekek érdekeit képviselő szervezetként dolgozik, már a 17. § (1) hatálya alá eshet — ekkor a jelzés kötelezettség, és a 2024-es szigorítás (Btk. 209/A. §, kiemelt veszélyeztető okok) miatt büntetőjogi tétje is van.
A hivatkozott hatályos joganyag
Hat mondat